Szomorúan tudatjuk, hogy iskolánk nyugalmazott pedagógusa, Koppány Péter 2015. november 14-én hosszú betegség után, életének 66. évében elhunyt. Temetése 2015. december 18-án 11.15-kor lesz Budapesten a lőrinci temetőben.
Koppány Péter első tanári diplomáját népművelés és pedagógia szakon 1988-ban szerezte, majd az ELTE Tanárképző Karán magyar nyelv és irodalom szakos tanári oklevelet kapott.
1988 októbere óta tanított a Bárczi Géza Általános Iskolában. Magyar nyelv és irodalom tantárgyat oktatott, több éven keresztül volt osztályfőnök kis létszámú, fejlesztő osztályban. Diákjait következetesen, szigorúan, de nagy szeretettel nevelte-oktatta. A gyengébb képességű gyerekekkel is türelmesen bánt, nem azt akarta megmutatni, mit nem tudnak, hanem azt, milyen tudással jutnak tovább. Jó volt a kapcsolata volt tanítványaival is.
Tanóráit a szigorúság jellemezte. Nemcsak tudást, ismereteket adott át, hanem nevelte is tanítványait, hogy becsületes emberként állják meg helyüket a világban. Részt vett a gyerekek nyári táboroztatásában Sóstón.
Iskolánkban a sakk-oktatás az Ő nevéhez fűződik. Éveken át vezette az iskolai sakk-szakkört. Több generációt vezetett be a sakk szépségének rejtelmeibe. Diákjai jól szerepeltek a Sakk Diákolimpiákon. Több ízben értek el dobogós helyezést egyéni és csapatversenyen is.
Ismereteit, tapasztalatait mindig szívesen megosztotta kollégáival. Pedagógiai munkáját az alaposság, szakmai hozzáértés jellemezte. Szakmai tudása kiemelkedő volt, folyamatosan képezte magát. 2009-ben vonult nyugállományba.

Művésztanárként versei, novellái több kötetben is megjelentek.
Megjelent kötetei:
Léleklépcső (1994)
A fehér ördögszikla (1994)
Cserépbe zárt virág (1996)
A túlpart látomása (2012)
Képzőművészeti alkotásai, grafikái, festményei kiállításokon (így iskolánkban is) láthatóak voltak. Iskolánk fennállásának 25. évfordulójára megjelent „Iskolakönyv” főszerkesztői munkáját is ő végezte nagy lelkesedéssel.
Emlékét képzőművészeti alkotásai, versei, novellái mellett tanítványai, kollégái is őrzik.


Koppány Péter:

Te meg én
Tiéd a kincs, enyém a halál,
alattad föld, bennem a madár,
félsz tőlem így is, én nem bántalak,
te meg akarsz ölni, én megáldalak.