„A népmesék nem egy letűnt világ nyomai, hanem elődeink ránk örökített bölcsességének gyöngyszemei. „
(Benedek Elek)
Mesével kezdtük az idei tanévben is a tanítási napot szeptember 30-án, amelyet ismét izgalommal várt az iskola apraja-nagyja.
A mese reményt és erőt adó, csodával meglocsolt szigorú tanítónk, aki mindig azt mutatja meg magából, amire épp szükségünk van. Akárcsak régen, ma is öreg és fiatal, küzdő és pihenő mást hall meg a meséből, és másra használja.
A mese maga a kincs, de az út is, amelyen eljutunk hozzá. A népmese az élőbeszéd művészete. A mesei nyelv ismerete az összetartozás élményével ajándékozza meg a mesét hallgató felnőtteket és gyerekeket.
A „Magyar Népmese Napján” - a könyvtár és a humán munkaközösség szervezésében - egy-egy kedves mese örvendeztette meg az alsó tagozatos és az ötödikes diákokat az első tanóra kezdetén. A felsős diákokat nagy szeretettel fogadták a kicsik. A mesemondók nagy figyelmet, dicsérő szavakat kaptak cserébe.
A könyvtár egyben versenyt hirdetett meseillusztrációk készítésére is, amelyért emléklapot kapnak a résztvevők. Természetesen a legszebb rajzok kiállításra is kerülnek.
Immár több éve iskolánk hagyománya ez a nap.