Az idei tanévben másodszorra látogatott el iskolánkba az Óbudai Danubia Zenekar. Most a Mozart, a csokigolyó sztárja 2.0 című programot hozták el nekünk.
A megszokottól eltérően erre a találkozóra a tanítási hét végén, pénteken került sor. Fárasztó hét állt mögöttünk, és a nap is melegebben sütött a korábbi egy-két naphoz képest. A kérdést tehát joggal, egy kicsit félve tettük fel egymásnak a kollégáimmal. Vajon sikerül-e most is elvarázsolnia a zenekarnak a gyerekeinket?
A „nyüzsi” nem maradt el, talán a szokottnál is erőteljesebb volt, de Hámori Máté, a zenekar művészeti vezetője most is le tudta venni fiatal hallgatóságát a lábáról. Karizmatikus személyisége, laza spontaneitása, a műsor interaktívvá tétele, ki nem fogyó ötlet-tárháza most is sikert aratott.
Gondolatébresztő kérdéseivel - „Ki érzi magát zeneszerzőnek? Akartok-e zeneszerzők lenni? Mi kell a zeneszerzéshez?” - már az első pillanattól kezdve sikerült felkeltenie és később végig fenntartania hallgatósága figyelmét. És hogyan került a lego a képbe? Úgy, hogy a mai gyerekek szerencsére ezzel a játékkal még mindig szívesen játszanak. A Karvezető Úr ezt kihasználva kerestette velük a zene alapelemeit. Kérdésére minden gyerkőc magasba emelve a kezét kiáltotta, hogy nagyon szeret legozni. Összeszedték, hogyan is történik egy építkezés: kitalálunk valamit, elővesszük az alaplapot, majd jöhetnek a különböző színű és méretű kockák. „A zene is ilyen lego elemekből áll össze” - mondta Hámori Máté, és már el is kezdődött a közös játék.
3 alapelemet gyűjtöttek össze: a skálát, a hármashangzatot és az oktávot, amelyek aztán a koncert menetét meghatározták, hiszen a hallgatóságból egy – egy gyerek ezeket választva kérhette a zenekari játékokat.
A táblára felkerült Mozart keresztneve nyomtatott nagy betűkkel: AMADEUS; ebből vezette le kiemelve az A, D, Esz-t, a 12 zenei hangot.
Sikerült Herry Pottert is a közönség soraiba varázsolni, nem kis örömére a gyermekeknek, hiszen elő kellett keríteni a varázs karmesteri pálcát. Még a zenekar tagjait is meglepte az az ötletesség, amivel a pálca helyett megtalált ceruzát vonta bele vezetőjük a játékba. Aztán persze a pálca is igen mókásan került elő a kis karvezetők és a közönség derűs jókedvével kísérve. A hangulatot fokozandó, az összekötő kérdések helyes megválaszolásáért Mozart csokigolyókat is kaptak a gyerekek.
A zenekar nagy türelemmel és kedvességgel viselte a tanulóink zsibongását, miközben mesteri ügyességgel szólaltatták meg a zeneszerző szebbnél szebb műveit. Ezek közül pedig néhány a teljesség igény nélkül: a D-dúr szimfónia I., IV. tétel, D-dúr zongoraverseny I. tétel, Haffner szimfónia I. tétel, Kis éji zene III. tétel, G-moll szimfónia, Jupiter szimfónia, A-dúr szimfónia. Reméljük a következő tanévben is részünk lesz hasonló zenei élményben.